Történetünk

Korábbi igazgató-karnagyok

 

 

Vaszy Viktor

1903-ban született Budapesten. A Zeneakadémiát hegedű és zeneszerzés szakon végezte. 1925-től a Székesfővárosi Zenekar, 1929-től 1941-ig a Budapesti Egyetemi Énekkar, 1935-től 1941-ig a Palestrina Kórus karnagya. 1929-től 1941-ig a Zeneakadémia tanára. 1941-től 1944-ig a Kolozsvári Opera igazgatója. 1945-től szegedi operaigazgató, de társulatát 1949-ben szinte feloszlatják, ezért Budapestre visszaköltözik és elsősorban komponál. 1957-től ismét a Szegedi Nemzeti Színháznál van, operaigazgató, bizonyos időszakokban színházigazgató. 1958-ban megalapítja és haláláig, két évtizeden át vezeti a Szegedi Zenebarátok Kórusát. Óriási érdemei vannak a szegedi zenei élet fejlesztésében, a budapestivel vetekedő operajátszás megteremtésében, a Szegedi Szabatéri Játékok újraindításában. 1969-ben létrehozza az önálló Szegedi Szimfonikus Zenekart. 1975-ben nyugdíjazzák, de Szegeden maradva dirigál az operában illetve koncertezik a zenekarral, vezeti az oratóriumkórust. 1979. március 12-én a zenekari árokban, a Falstaff próbájának dirigálása közben éri a halál.



Pál Tamás

1937-ben Gyulán született. Zongorát, zeneszerzést és karmesterséget tanult a budapesti Zeneakadémián. 1960-ban, még főiskolás korában kezdődött karrierje a Magyar Állami Operaházban, ahol olyan karmesterek asszisztenseként dolgozott, mint Ferencsik János és Lamberto Gardelli. 1964-ben a “Szöktetés a szerájból” dirigenseként debütált, ma jd a teljes olasz repertoárt vezényelte, és megkezdte hangversenyező tevékenységét a vezető budapesti zenekaroknál. 1975-től 1983-ig szegedi főzeneigazgatóként, vagyis a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató-karnagyaként és operaigazgatóként működött. Rendkívül széles karmesteri repertoárján számos ritkaság szerepel, jelentős művek ősbemutatóját és magyarországi bemutatóját vezényelte. Lemezei, köztük több nagydíjas felvétel, a Hungaroton mellett neves külföldi cégeknél készültek. Rendszeresen dirigál Európa országaiban, a kilencvenes évektől különösen Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában, valamint Dél-Amerikában. 1975-ben Liszt-díjjal, 1997-ben Kiváló művész címmel tüntették ki. 2001-től 2006-ig a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője, 1999-től a Zeneakadémia tanára.

Oberfrank Géza

1936-ban Budapesten született, 1961- ben szerzett karmesteri diplomát a Zeneművészeti Főiskolán. 1961-től 1980-ig az Állami Operaház tagja, közben Berlinben a Komische Oper Főzeneigazgatója 1973-tól 1976-ig. 1976-tól 1983-ig a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestereként állandó szereplője volt a koncertéletnek, és egyben, 1980-tól 1983-ig a Fővárosi Operettszínház művészeti vezetőjeként is működött. 1983-tól 1989-ig Szegeden főzeneigazgató, a Szimfonikus Zenekar igazgató-karnagya és a Szegedi Nemzeti Színház operaigazgatója volt, számos előadást dirigált a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szegedi operaprodukciókkal évente turnézott Nyugat-Európában. 1989-ben a budapesti opera zenei vezetését vállalta, a kilencvenes években az Operaház főzeneigazgatója volt, jelenleg címzetes zeneigazgatója. Kitüntetései: Liszt-díj, Érdemes művész cím, Kiváló művész cím, a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje. Európa szinte valamennyi országában koncertezett, vezényelt Kanadában és az Egyesült Államok több városában is, számos hanglemezfelvétele készült.

Acél Ervin

1935-ben Temesváron született, Kolozsváron és Bukarestben végezte a Zeneakadémia karmester szakát, és részt vett a Holland Rádió karmesteri mesterkurzusán. 1971 óta szereplője a nemzetközi koncertpódiumoknak Európa számos országában, Japánban, Észak- és Dél-Amerikában. 1960-tól 1963-ig a Botoşani (Románia) Filharmónia karmestere volt. A Nagyváradi Állami Filharmónia zenekarát 28 éven keresztül vezette, közben két évig az Isztambuli Állami Operának volt a zeneigazgatója. Művészeti vezetői munkája mellett docensként oktatott a római Ottorino Respighi Zeneakadémia karmesterképző szakán, 1992-től pedig a Szegedi Konzervatórium tanára volt. 1991-től 1999. április 30-ig irányította a Szegedi Szimfonikus Zenekart. Együttese élén számos nagysikerű hangversenyt adott, külföldi koncertturnékon vett részt, a Szegedi Nemzeti Színházban operaelőadásokat dirigált. Karmesteri művészetét több mint 40 lemez örökítette meg. 1998 tavaszán Sebetia Ter-díjjal tűntették ki Olaszországban. 1996-tól a Bécsi Zeneakadémia karmesterképző szakának docense, illetve 1999 őszétől 2006-ban bekövetkezett haláláig ismét a Nagyváradi Állami Filharmónia állandó karmestere volt.

 

 

 


 

Korábbi művészeti vezetők

Lukács Ervin

Budapesten született 1928. augusztus 9-én. A Fodor Zeneiskolában kezdett zongorázni Kálmán György és Székely Arnold irányításával. 1952-ben orvosi diplomát szerzett. Az Állami Zenekonzervatóriumban Sugár Rezső növendékeként tanult zeneszerzést 1950-51 között, majd Somogyi László tanítványaként végezte el a Zeneakadémia karmesterszakát 1951-től 1956-ig. Pályafutását a Honvéd Művészegyüttesének másodkarmestereként kezdte 1954-ben, majd 1956-57-ben a Miskolci Nemzeti Színház és a Szimfonikus Zenekar vezető dirigense volt. A Magyar Állami Operaháznak 1957-ben lett a karmestere. A dalszínháznak 1987-től 1990-ig főzeneigazgatója, 1989-től pedig örökös tagja, majd címzetes főzeneigazgatója. 1962-ben I. díjat nyert a III. Római Nemzetközi Karmesterversenyen. Ekkor kezdődött nemzetközi karrierje. A Magyar Televízió karmesterversenyeinek állandó zsűritagja. A Magyar Posta Szimfonikus Zenekarának (később Magyar Szimfonikus Zenekar) művészeti vezetője volt 1981-től 1987-ig. Az Állami Hangversenyzenekarnak 1991-től 1994-ig zeneigazgatója, 1995-től pedig állandó vendégkarmestere. A Japán Filharmonikusok első állandó vendégkarmestere 1989-től. 1956-1959 között, majd 1982-től a Zeneakadémia karmesterképző tanszakának tanára. Számos hanglemezfelvétel készült vezényletével. Rendszeresen vendégszerepel a nagy európai zenei központokban, az Egyesült Államokban és Japánban. Művészi munkáját Liszt Ferenc-díjjal (1965), érdemes (1974) és kiváló művészi (1983) kitüntetéssel, SZOT –díjjal (1981), Bartók-Pásztory-díjjal (1994) és Kossuth-díjjal (1996) ismerték el.1999 és 2002 között, amikor a Szegedi Szimfonikus Zenekar állandó vendégkarmestere és művészeti tanácsadója volt, számos kitűnő hangversenye maradandó élményt jelentett a szegedi zenei életben.



   

Fürst János

1935-ben Budapesten született. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult hegedű szakon. 1956-ban külföldre távozott, ezt követően évekig koncertmesterként dolgozott több zenekarnál, többek között megalapította az Ír Kamarazenekart. Később dirigensi tanulmányokat folytatott, a felsőfokú képesítés megszerzése után Malmöben, Aalborgban, Dublinban, Marseilles-ben és Winterthurban volt vezető karmester és zeneigazgató. Hosszú ideig a Helsinki Filharmonikus Zenekar állandó vendégkarmestere volt. 1972-től Londonban működött, de már ezt megelőzően vezényelte a brit főváros legnagyobb zenekarait, beleértve a Londoni Szimfonikus Zenekart és a Royal Filharmonikus Zenekart is. Vendégszerepelt Izrael, Ausztrália, Amerika és Új-Zéland koncertpódiumain. Minden zenei műfaj terén otthonosan mozgott, kilenc évig volt a Marseilles-i Opera zeneigazgatója. Folyamatosan járta a világot, állandó vendége volt a legjelentősebb zenekaroknak, közben 1997-től a Párizsi Conservatoire karmesterképzőjének professzora volt. Számos jelentős CD-felvétel őrzi munkásságát. 2002 őszétől 2007. január 3-án bekövetkezett haláláig a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetőjeként és vezető fővárosi együttesek (Operaház, MATÁV Szimfonikusok, Nemzeti Énekkar)  vendégkarmestereként rendszeres szereplője volt a magyar zenei életnek.

 

Kesselyák Gergely

1990-1995 között a Liszt Ferenc Zeneakadémia karmester szakán tanult Lukács Ervin tanítványaként. Részt vett Jurij Szimonov két mesterkurzusán. A Magyar Televízió VIII. Nemzetközi Karmesterversenyén III. helyezést ért el, és elnyerte a Nemzeti Filharmónia különdíját. 1994-ben Pármában a Toscanini Karmesterverseny döntőse volt. Karmestere volt a Magyar Állami Hangversenyzenekarnak és vezette a Magyar Rádió Ifjúsági Zenekarát is. 1997-től 2002-ig a Miskolci Nemzeti Színház, 2000-től 2002-ig a „Bartók +...” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál zenei igazgatója. A Magyar Állami Operaház karmestere, majd főzeneigazgatója volt. A 2007/2008-as évadban a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője volt.Jelenleg a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetője.

 

 


 

Korábbi igazgatók

 

Baross Gábor

1946-ban született Győrött. Tanulmányait Győr városában végezte.Zenei tanulmányait zongoristaként kezdte, de 1960-ban az akkori Tinódi Lantos Sebestyén Konzervatórium trombita szakára nyert felvételt.A középiskolai tanulmányok után Győrött, a Zeneművészeti Főiskolára vették fel, ahol 1968-ban diplomázott.Már főiskolásként tagja volt a Győri Filharmonikus Zenekarnak, mint I. trombitás, szólamvezető.1982. április 1-től a győri filharmonikusok igazgatóhelyettesévé nevezték ki, mely beosztásban 1994-ig dolgozott úgy, hogy trombitaművészként a zenekar koncertjein is közreműködött. 1994-től a Győri Filharmonikus Zenekar igazgatója. Győri együttesénél 44 esztendőt töltött el, ebből 26 évet vezető beosztásban. A szakmai munka mellett számos egyéb téren is tevékenykedett: elnökségi tagja volt a Magyar Szimfonikus Zenekarok Országos Szervezetének, a Pannon TIT elnökségének, több szervezetnél kuratóriumi tag (KÉSZ, Győr Tehetséges Ifjúságért Alapítvány – elnök, Pass András Alapítvány). 1994-ben, 2004-ben és 2006-ban ARTISJUS díjat kapott, amely országos szakmai elismerés. 2006. januárjában megkapta a „Győr Művészetéért” megtisztelő kitüntetést. 2007-ben PRÍMA Díjas lett. 2008. március 15-én a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést nyerte el. 2008. július 1-től 2013-ig a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója.



 

Lukácsházi Győző

1953-ban született Budapesten. Csellózni és tubázni tanult, művész-tanári diplomáját az utóbbiból szerezte. Hangszeresként több műfajban is jelen volt, játszott az Operaházban, ragtime zenekarban, kamaraegyüttesben és fúvószenekarban. Gyakorló muzsikusi pályafutásával párhuzamosan mindig hangsúlyt fektetett a zenei ismeretterjesztésre. Évtizedeken át a Magyar Rádió zenei szerkesztőjeként dolgozott, gyerekeknek szóló műsorait napjainkban is élvezhetik a Bartók Rádió hallgatói. A Bonbon Matiné elnevezésű, országos hálózattal rendelkező játékos zenei műsorok létrehozója, előadásaival fáradhatatlanul igyekezett újabb híveket szerezni a klasszikus zenének. 2013-2018 között a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója volt, ebben a tevékenységében is fontos szerepet kapott a zenei nevelés, a zenekar népszerűsítése a médiumokon keresztül, vagy egyéni stílusú műsorokkal megjelenni Szeged városának utcáin, terein. Tevékenységét átlátta a gyerek- és felnőtt közönség iránt táplált tisztelet, meggyőződése, hogy a zene és annak szeretete jobbá teszi az embereket és a világot. 2022. július 26-án hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt.