Hírek

A szegedi operatársulat megteremtője, legendás karmester és zeneszerző, Vaszy Viktor 115 esztendeje, 1903. július 25-én született Budapesten. A Zeneakadémián hegedű és zeneszerzés szakon diplomázott. Már hallgató korában dirigálta a Székesfővárosi Zenekart, amely a későbbi Állami Hangversenyzenekar, illetve a mai Nemzeti Filharmonikus Zenekar jogelődje volt. Sikeres kóruskarnagyként vezette a Budapesti Egyetemi Énekkart és a Palestrina Kórust, elméleti tárgyakat oktatott a Zeneakadémián.

A második bécsi döntés után, 1941-től 1944-ig a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója volt, 1945-ben – Kodály javaslatára, de tulajdonképpen politikai száműzetésként – Szegedre került, hogy az ország első nemzeti színházában megszervezze az operajátszást. Az energikus munkája nyomán hamar megerősödő társulatot kormányzati döntés szüntette meg 1949-ben, ekkor Budapestre távozott, a Zeneakadémián az operai szerepgyakorlat tanára volt.

1957-ben került vissza Szegedre, ekkor az opera vezetése mellett a színház igazgatásával is megbízták. Az 1959-ben újra meginduló Szegedi Szabadtéri Játékokon nemzetközi sztárokkal nagy hatású operaprodukciókat hozott létre. 1969-ben 12 évi színigazgatás után az önálló intézményként ekkor létrehozott Szegedi Szimfonikus Zenekarban lett intézményvezető, miközben folytatta az operatagozat vezetését a színházban. Ezekben az években a Magyar Állami Operaházzal összemérhető színvonalú és aktivitású társulatot vezetett, a népszerű operák mellett ősbemutatókat és magyarországi bemutatókat dirigált. Két szegedi korszakának felfedezettjei közé olyan kiváló operaénekesek számítanak, mint Simándy József, Moldován Stefánia, Berdál Valéria, Karikó Teréz, Réti Csaba, Gyimesi Kálmán, Gregor József. 1958-ban szegedi karvezetők felkérésére a bécsi Chor der Musikfreunde mintájára létrehozta a Szegedi Zenebarátok Kórusát, a vidék egyetlen ma is működő oratóriumkórusát. Zeneszerzőként dalokat, kamaradarabokat, szimfonikus műveket, filmzenéket (részben barátjával, Farkas Ferenccel közösen) és egy misét komponált.

1975-ös nyugdíjazását követően is dirigált operaelőadásokat a színházban, valamint vezette az oratóriumkórust. Állami elismerése az Érdemes Művész és Kiváló Művész cím, de a Kossuth-díjat – bár sokszorosan megérdemelte volta – nem kapta meg. 1979. március 12-én, a szegedi nagyárvíz századik évfordulóján, a Falstaff próbájának dirigálása közben, megdöbbent zenekari muzsikusai körében hunyt el szívroham következtében.

Szeged ma is ápolja kiváló zeneművésze emlékét. Nevét viseli a színház és a Belvárosi Mozi közti hangulatos tér, a színház zeneigazgatói szobája, az általa alapított oratóriumkórus és az operatársulat évről évre odaítélt díja, a Vaszy Viktor-díj. Egykori lakóházát bronz emléktábla jelzi, mellszobra áll a Dóm téri Nemzeti Pantheonban és a Szegedi Nemzeti Színház előcsarnokában.

Zenekar, oratóriumkórus, operatársulat, szabadtéri előadások – mindez Vaszy Viktor szegedi öröksége. E kereteken túl ránk hagyta a művészet erejébe vetett hitből táplálkozó, önmagát sohasem kímélő, lobogó energiájú, ragyogó tehetségű, mércéjének mindig a minőséget tekintő munkásságának ma is ható példáját.

Gyüdi Sándor